Általános Iskola

2011. 08. 31-gyel megszűnt az önkormányzati fenntartású  Tessedik Sámuel Általános Iskola.

2011 09. 01-től az intézmény új neve: Szent István Keresztény Általános Iskola

Fenntartó: Váci Egyházmegye Ordináriusa

Mint minden település életével, így Cserhátsurányéval is összeforrott a helyi tanítás, az oktatás története. Mint mindenhol, Cserhátsurányban is a korok társadalmi elvárásainak kellett, hogy a helyi tanítás megfeleljen. Így az oktatás magán hordozta, hordozza a társadalom, a helyi közösség minden fontosabb jegyét. Sok esetben csak közvetett utalást lehet találni az iskola létére, működésére, hiszen a kezdetekben a vándortanítók, de később a plébániai iskolák sem vezettek számottevő nyilvántartást. Ezek alapján a tanítás egyidősnek tekinthető az ember tudatos tevékenységével. A régészeti kutatások igazolják, hogy a településen már a csiszolt kőkorszakban az akkori életmódnak megfelelően folyik az oktatás.

A település első írásos említése során „villa Suran” néven, mint a dömösi prépostság birtokában lévő falu fordul elő-annak 1138. évi alapító adománylevélben-, és mint ilyen, köteles a plébánián a tanítással is foglalkozni. Ez ugyan még nem valóságos iskola, de már a katolikus iskola csírája. 1295. évtől egy Bence nevű plébános már feladatként kapta a tanítást, s ettől kezdve már valóban iskolaként tekinthetjük a surányi oktatás intézményét. Nagy hatást gyakorolt az akkori nevelő munkára a Pásztóra telepedett ciszterciek tanítása, miszerint mezőgazdaságot, házkörüli munkát, de alapvető ipari szellemű képzést is biztosítani kell a lehetőségekhez képest. Az 1560-as nagyszombati zsinat szerint minden plébános köteles iskolamester tartani. Szanda vára elfoglalása után Surány is török hübérbirtok lett. Ettől számíthatunk egy új korszakot, illetve egy korszak lezárását a surányi tanítás történetében. A 15 éves háború idején a falu ismét magyar kézre került, de 1596-ban már pusztaként szerepelt. Majd újra a török uralja, mely idő alatt a 14 adós portából csupán 5 maradt meg. Az 1611-es nagyszombati zsinat határozata alapján összeírták a plébániákhoz tartozó kis ikolásokat, mely ez idő tájt Surányban 8 fő volt. A település ekkor a Váci Egyházkerület birtoklistájához tartozott, így az oktatásban is római katolikus elvek voltak az irányadók. Eszerint az olvasás, az írás, az alapvető egyházi énekek és imádságok ismerete szerepelt a tanított anyagok között. A XVIII. század végétől népesül be ismét Surány szláv ajkúak betelepítésével, melyben jelentős szerepet játszottak a Sréterek. 1726-tól ugyanis a szandai Sréter család birtokába kerül.

A Srétereket az ismeretszerzésben is ambiciózusság jellemezte. Gyermekeik nevelésére, taníttatására nagy figyelmet fordítottak. Erre a célra házitanítókat fogadtak. Olyan személyt választottak ki a feladatra, aki a puritán evangélikus egyházi nevelést biztosította, ugyanakkor a lelkészi teendőket is ellátta. Így került 1766-ban az egyetemi tanulmányait éppen befejező Tessedik Sámuel Surányba. Házi tanítóskodott és udvari káplánságot vállalt az akkori Sréter-kastély uránál, Sréter Györgynél. Tanítja azt a Srétert Jánost, aki 1836-ban a Nemzeti Vizsgáló Bizottság vezetőjeként Nógrád megyei iskolai helyzetét is vizsgálja.

Az 1785-ös népszámlálás már 629 lakót jegyez fel Surányban. A Liszkóról bejáró gyerekekkel már 50 körüli a tanulók létszáma. 1840-re 959 főre gyarapodott a lakosok száma, a háború után 755 főre csökkent. Az iskolába járók létszáma viszont alaposan megnőtt és 60 fő fölött volt. Ez magyarázat arra is, hogy a faluban már 2 kántor dolgozott tanítóként. Példaként említendő, hogy ebben az időben az egyik közeli faluban, Bercelen a 168 tanköteles korú gyerekből egy sem járt iskolába. A lakosság létszáma 1910-re haladta meg az ezer főt.

A falu általános iskoláját a falu lakossága sajátjának érzi. Az önkormányzat is az intézménnyel való jó munkakapcsolat kialakítására törekszik. Az iskola 1960. október 20-án vette fel Tessedik Sámuel nevét. Ennek alkalmából szobrot állítottak az iskola parkjában, melyet ünnepélyes keretek között lepleztek le. Tessedik Sámuel fejszobrát Szederkényi Attila szobrász készítette.

IMG_1248

Tanulói vélemények:

Szeretettel köszöntök Mindenkit!

Szeretném bemutatni iskolánkat, amire nagyon büszkék vagyunk:

A mi sulink egy kis, családias légkörű iskola a Cserhát dombjai között megbúvó kis faluban, Cserhátsurányban. Iskolánk tanulói rendszeresen vesznek részt különböző tanulmányi versenyeken pl. matematikából, magyar nyelv és irodalomból és angolból. Magas szinten folyik az angol nyelv oktatása. Saját nyelvi laborunk van. Több diáknak sikerült már gyermek írásbeli nyelvvizsgát tenni angolból.

Amikor éppen nem tanulunk, akkor furulya-, néptánc-, kézműves- és színjátszó szakkörökön múlatjuk az időt. Ezek a foglalkozások nagyon érdekesek!

Sportban igen aktívak vagyunk. Eredményesen szereplünk helyi, megyei és országos sportversenyeken. 1994 óta minden évben megrendezésre kerül Cserhátsurányban a duatlon diákolimpia. Az országos döntőn mindig ott vagyunk a legjobb 10 között…

Tolnai Dóra (8. osztályos tanuló-2009/2010-es tanév)